|
|
Csak néhány adat: 30 százalékkal csökken a diabetes,
40 százalékkal az elhízással összefüggésben kialakuló rák és az
agyi- érrendszeri katasztrófák kockázata. Csökken a vérnyomás és
csökken a koleszterinszint is. És még szebbek is leszünk.
Békés Itala színművésznő hetvennyolc éve dacára tökéletes
formában van. Csinos, karcsú, ruganyos, mozgékony, senkinek eszébe
nem jutna róla az a szó, hogy öregasszony. Az állandó mozgásra,
tornára esküszik, minden hétköznap edzeni jár. Szerinte a test
megfelelő karbantartásával érhető csak el az egészséges, gátlások
nélküli élet.
Véleménye szerint ezt a tudást valahol elveszítették az emberek,
pedig lehetetlen kiegyensúlyozottnak, harmonikusnak lenni beteg
vagy rosszul tartott, táplált testben. - Mert a mozgás az akarat
kiművelése - mondja. - A testnek kultúrája van, intelligenciája
van. Tele vannak az emberek gátlással meg álszeméremmel, és tulajdonképpen
énszerintem a gátlásoknak a 75 százaléka abból ered, hogy nincsenek
birtokában a testüknek. - Éppen ezért a művésznő az evésre is
odafigyel. Az édességről gyakorlatilag már évekkel ezelőtt leszokott,
és elsősorban az olaszos konyhát kedveli. Kevés hússal, mert szerinte
a hús megterhelő.
Dr.
Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója, dr.
Farsang Csaba, a budapesti I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója,
és dr. Zajkás Gábor, az Országos Élelmezéstudományi Intézet igazgató-helyettese
mélyen és őszintén egyetértenek Békés Italával. Valami ilyesmit
próbálnak ők is propagálni, csak persze az egészségügy felől közelítve,
hogy a fogyás és a mozgás a hosszú, egészséges élet titka.
Míg
korábban a testsúly, majd a testtömegindex, most a haskörtérfogat
a varázsszó, bár mindhárom kifejezés lényegében ugyanazt a dolgot
járja körül: mennyire vagyunk kövérek. Ma a haskörtérfogat-mérés
dívik, mióta felfedezték, hogy a hasra hízott emberek lényegesen
nagyobb eséllyel kapnak szív- és érrendszeri betegségeket. Nőknek
80 cm, férfiaknak 93 cm a még elfogadható érték, picit a köldök
alatt mérve.
A statisztikai adatok amúgy megdöbbentőek. 100 cm fölött (férfiaknál)
már megkétszereződik a keringéssel kapcsolatos betegségek megjelenésének
esélye, 110 cm fölött megháromszorozódik, tehát hirtelen elkezd
emelkedni. Azt, hogy egy adott embernél az az egy cm plusz vagy
mínusz mennyit számít, nem lehet megmondani, az egy statisztikai
adat. De az esélye nagyobb, hogy megkapja az infarktusát.
Ráadásul
a különböző kockázati tényezők nem izoláltan fordulnak elő. Aki
kövérebb, annak sokkal nagyobb az esélye, hogy cukorbetegséget kapjon.
Sokkal nagyobb az esélye, hogy magas vérnyomása legyen, nagyobb
az esélye, hogy a vérzsír szintje is magasabb legyen, és hogy ha
ezeket egymás mellék tesszük, akkor nem kétszereződik, meg négyszereződik,
hanem nyolcszorozódik, meg tizenhatszorozódik az esély.
Dr.
Farsagh Csaba egy amerikai kísérletet idéz fel a mozgás hasznosságát
bizonyítandó: - Amerikában több 10 ezer emberrel megbeszélték, hogy
naponta fél órát fognak sétálni. A másik 10 ezer ember, akiket összehasonlítási
alapul vettek, ott nem volt ilyen megállapodás. És több év után
kiderült, hogy a napi félóra séta 10-15 százalékkal csökkentette
a szívinfarktus gyakoriságát.
10
kg-os testsúlycsökkenéstől elképesztő előnyök várhatók. Csak néhány
adat: 30 százalékkal kevesebb a diabetes, 40 százalékkal
kevesebb lesz az elhízással összefüggésben kialakuló rák, csökken
a vérnyomás és csökken a koleszterinszint is.
Egy kiló fogyás több mint 1,5 hgmm-t csökkent a vérnyomás
úgynevezett felső értékéből, és közel egyet, vagy annál is többet
az alsó értékből. Tehát 10 kilós fogyás esetében ez több mint 10
hgmm-t jelent. Konkrétan 10 hgmm-es vérnyomáscsökkenés pedig 40
százalékkal csökkenti az agyi érrendszeri események gyakoriságát,
kockázatát.
Arról
a vonzó kísérőjelenségről nem beszélve, hogy ha valaki lefogy, csinosabb,
szebb is lesz, könnyedebben mozog, és többnyire vonzóbb személyiséggé
is válik, mert elégedettebb önmagával.
FORRÁS:
Magyar Rádió online: B. Király Gyöngyi műsora nyomán
|