A Népszabadság számára végzett omnibusz felmérés eredményei
MASMI Hungary Piackutató Intézet, 2007. január 4.
A MASMI Hungary az elmúlt év végén reprezentatív felmérést készített a magyarországi felnőtt lakosság egészség-érzetéről és egészségtudatosságáról.
A kutatás vizsgálta azt is, hogy mit tesznek / nem tesznek az emberek az egészségük megőrzéséért.

1. Bevezetés
A MASMI Hungary az elmúlt év végén reprezentatív felmérést készített a magyarországi felnőtt lakosság egészség-érzetéről és egészségtudatosságáról.
A kutatás vizsgálta azt is, hogy mit tesznek / nem tesznek az emberek az egészségük megőrzéséért.

2. Az egészségi állapot érzékelése
Az aktív korú (18-64 éves) felnőtt lakosság több mint egyharmada (37%) pillanatnyilag teljes mértékben egészségesnek érzi magát. Majdnem ugyanennyien (35%) nyilatkoztak úgy, hogy bár néha elkapnak valamilyen betegséget, alapvetően jól vannak. A fennmaradó több mint egynegyedes részarányt képviselő csoport tagjai (28%) viszont különböző súlyosságú problémákról számoltak be a felmérés során.
Melyik írja le legjobban az Ön jelenlegi egészségügyi állapotát

A férfiak valamivel nagyobb arányban (76%) érzik egészségi állapotukat nagyon jónak, illetve megfelelőnek, mint a nők (70%)
Az egészségérzet és az életkor között fennálló fordított összefüggés egyértelműen visszatükröződött a felmérési eredményekben: míg a legfiatalabb felnőttek 61%-a érzi magát teljesen egészségesnek, addig a nyugdíj közelében lévők, illetve a friss nyugdíjasok csupán 9%-a elégedett teljes mértékben a fizikai állapotával.
Emellett szembetűnő a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettségűek válaszai közötti különbség is: míg a diplomások 79%-a érzi teljesen vagy majdnem teljes mértékben egészségesnek magát, ugyanez a mutató a legalacsonyabb iskolai végzettségűek között mindössze 55%.
Noha a nagyobb településeken (Budapest és megyeszékhelyek) élők között nagyobb arányban találhatók panaszmentes felnőttek mint a kisvárosokban és a falvakban, a településméret és az általános egészségérzet között nem fedezhető fel markáns összefüggés.

3. Egészségmegőrzés
Ha végigtekintünk azokon az életvitelt jellemző tényezőkön, amelyek jelentős befolyással bírnak az egészségi állapotunkra, azt látjuk, hogy a felnőtt lakosságnak csak a kisebbik hányada végez rendszeresen megelőző-, illetve az egészségmegőrző tevékenységeket.
Milyen gyakorisággal folytatta a következő tevékenységeket az elmúl 2-3 évben?
Az egyik legfontosabb, a korai felismerést és a megelőzést szolgáló tevékenység a szűrővizsgálatokon való részvétel. A férfiak és a fiatalabbak ritkábban járnak el szűrővizsgálatra mint a nők, illetve az idősebb korosztály képviselői.
A válaszadók jóval kisebb hányadára jellemző az, hogy egészségük megőrzését a táplálkozásukra való odafigyeléssel is segítik. Az egészségmegőrzést szolgáló tevékenységek esetében a nők intenzívebb részvétele figyelhető meg.

• A vizsgált tevékenységek közül a gyümölcs-kúra a legelterjedtebb, a válaszadók körülbelül egyhatoda (17%) végzi legalább viszonylagos rendszerességgel.
• A viszonylag rendszeres fogyókúrázás (9%) szinte kizárólag a nőkre jellemző, a férfiak közül csak elenyészően kevesen gyakorolják.
• Viszonylag kevesebben fogyasztanak vegetáriánus ételeket – a válaszadók mindössze 5%-a szokott viszonylag gyakran vagy rendszeresen húsmentesen táplálkozni.
• A vércsoport diétával összességében nagyon kevesen találkoztak, az aktív korú (18-64 évesek) felnőttek mindössze 2%-a élt már valaha ezzel a lehetőséggel.

4. Sport – Mit sportolunk, és miért nem sportolunk?
Az aktív korú felnőtt lakosság többsége (56%) semmilyen sporttevékenységet nem űzött az elmúlt években.
A válaszadók pontosan ötöde sportolt kisebb nagyobb rendszerességgel az elmúlt 2-3 évben. A teljes minta átlagát (20%) meghaladó arányban vannak köztük

• a férfiak (25%),
• a legfiatalabb generáció (18-29 évesek) tagjai (34%) valamint
• a felsőfokú végzettségűek (31%).

Azok között, akik teljesen egészségesnek érzik magukat, az országos átlagnál (9%) szignifikánsan nagyobb arányban találhatók olyan válaszadók, akik rendszeresen (13%) vagy viszonylag gyakran (16%) sportolnak.
Természetesen ezeknek az eredményeknek az értékelésekor szem előtt kell tartanunk, hogy rendszeresnek mondható sporttevékenységet jobbára az egészséges válaszadók folytathatnak.

Milyen sportot/sportokat űzött?
A legelterjedtebbnek mondható sportokat is legfeljebb az aktív (18-64 évesek) korú népesség csupán néhány százaléka űzi.

• A legnépszerűbb sportok a különböző labdajátékok, azon belül is pedig a foci: a felnőtt válaszadók 6%-a focizik több-kevesebb rendszerességgel.
• Majdnem ilyen népszerű az úszás is (6%). A férfiak és a nők hasonló arányban szoktak úszni.
• A harmadik leggyakrabban űzött sportág – a futás – ugyanakkor inkább a nőkre jellemző.
• A kerékpározás elterjedtsége tekintetében nincsen különbség nők és férfiak, fiatalabbak vagy idősebbek között.

A sportolástól való tartózkodás az esetek döntő hányadában

• az időhiányra és
• az érdeklődés hiányára vezethető vissza. A technikai akadályok a válaszok alig több mint 10%-ában szerepeltek.

5. Az egészség megőrzésével kapcsolatos táplálkozási szokások
A válaszadók mindössze 18%-a ért teljes mértékben egyet azzal, hogy a legtöbb megbetegedésnek a rossz táplálkozás lenne az oka (a fővárosiak körében ez az arány 30%-os). A kutatás eredményeiből mégis az derül ki, hogy a többség igenis tudatában van annak a fontos szerepnek, amelyet a helyes étkezés játszik egészségünk megőrzésében.

A felnőttek több mint háromnegyede (76%) igyekszik megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani. A nők között szignifikánsan többen (85%) fordítanak figyelmet erre, mint a férfiak körében (66%). A nők közül ugyancsak többen (80%) figyelnek oda arra, hogy lehetőség szerint ne terheljék meg a gyomrukat, mint a férfiak táborában (60%).

Ugyancsak magasnak tekinthető az ásványvíz-fogyasztás aránya (73%) a felnőtt lakosságon belül. Ugyanakkor az aktív korú felnőttek alig harmada (32%) fogyaszt gyakran gyógyteákat. A nők nagyobb arányban (45%) mint a férfiak (19%).
Mindössze minden tizedik felnőtt szokott kalóriatáblázat alapján étkezni. Kevesebb mint egyötödük (19%) kerüli a zsíros ételeket (ez is inkább a nőkre jellemző), és csak egyhatoduk (17%) törekszik bioélelmiszerek fogyasztására. Mintegy 8%-uk lehetőség szerint kerüli a húsokat, de a tényleges vegetáriánusok száma még ennél is kisebb.

Jellemzőek Önre az alábbi állítások?
A különböző felvilágosító kampányok és az egészségesség kultúrájának terjedése mindenféleképpen szélesítette ismereteinket az egészség megőrzésének fontosságáról és módszereiről. Ez a tudás-növekedés ugyanakkor többségében nem eredményezi a káros szokások elhagyását vagy a megszokott életmód megváltoztatását.
Főként a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek és a nők körében tapasztalható nagyobb nyitottság arra, hogy beépítsék életükbe az egészség-megőrzés modern irányzatait (fitness, reformkonyha, bioélelmiszerek, kalóriaszegény étkezés stb.) A társadalom többsége azonban csupán tudomásul veszi ezeket az eredményeket, és nem tér el hagyományos életmódjától.

A felmérés eredményei szerint a magyarországi aktív felnőtt lakosság az egészség-tudatosság, valamint az életmódbeli- és étkezési szokások alapján négy csoportra osztható.

1. Eltökélten egészségtudatosak (5%)
Ennek a csoportnak a tagjai nem dohányoznak, soha vagy csak elvétve isznak alkoholt, ellenben rendszeresen sportolnak (vagy rendszeresen végeznek valamilyen testmozgást). Szoktak kalóriatáblázat és/vagy vagy bio-étrend alapján étkezni, rendszeresen isznak gyógyteákat, ásványvizeket, kímélő ételeket esznek, hogy kíméljék a gyomrukat. Róluk elmondható, hogy nagyon vigyáznak az egészségükre.
Az átlagosnál (5%) jóval magasabb az arányuk

• a nők (7%)
• a felsőfokú végzettségűek (11%) valamint
• a nyugdíjhoz közelítők (9%)
körében.

2. Az egészséget tiszteletben tartók (28%)
A dohány- és az alkoholtermékektől ők is távol tartják magukat, ugyanakkor a sport vagy a rendszeres testmozgás valamivel kevésbé jellemző rájuk, mint az előző csoportra. Emellett alkalomszerűen fogyasztanak gyógyteákat vagy bio-élelmiszereket, esetleg szoktak kalóriatáblázat alapján étkezni. Többnyire tudatosan cselekszenek az egészségük megóvása érdekében. Az átlagosnál (28%) magasabb az arányuk

• a nők (32%)
• a felsőfokú végzettségűek (38%) valamint
• az idősebbek (32%) körében.

3. Közömbösek (62%)
A felnőttek többsége ebbe a csoportba tartozik. Csak egy bizonyos mértékig figyelnek oda az egészségmegőrzés hétköznapi lehetőségeire. Sportolnak, illetve mozognak valamennyit, esetleg odafigyelnek arra, hogy elég zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak. Nem utasítják el az egészség-megőrzés modern módszereit, de nem mindenáron törekednek azok követésére. Az átlagosnál (62%) magasabb az arányuk

• az alacsonyabb iskolai végzettségűek (66%) és
• a fővárosi lakosok (70%) körében.

4. Hedonisták (5%)
Egy szűk csoport láthatóan szándékosan nem vesz tudomást az egészségre leselkedő veszélyekről. Amellett hogy isznak és dohányoznak, szinte semmilyen aktív testmozgást nem végeznek. Mindezeken túl arra sem figyelnek oda, hogy helyes táplálkozással óvják vagy javítsák a fizikai állapotukat. Az átlagosnál (5%) magasabb az arányuk

• a férfiak (8%) és
• fővárosi lakosok (8%) körében, ugyanakkor jóval alacsonyabb a diplomások (1%) között.

Ha honlapunkról a barátaidat is tájékoztatod, ők bizonyára
hálásak lesznek Neked ezért.

Termékek	Wellness TIPPEK	Táplálkozás	Gyakori KÉRDÉSEK	Könyvek	Tapasztalatok	Aktualitások	KAPCSOLAT